Zachary majdnem kétéves volt, amikor az édesanyja, Elizabeth egy barna foltot vett észre az egyik rágófogán. Miután megpróbálta fogkefével eltávolítani a foltot, amit ételmaradéknak gondolt, rájött, hogy a folt nem ételtől származik, és elvitte Zacharyt a fogorvoshoz.
Zachary nem volt hajlandó résztvenni a vizsgálatban, így a fogorvos csak altatásban állapíthatta meg, hogy egy kivételével Zachary összes foga lyukas. Zachary négy elülső fogát kihúzták, kettő koronát kapott, a többit -az egyetlen nem lyukas foga kivételével – betömték. A fogorvos azt mondta Elizabethnek, hogy az éjszakai szoptatás ugyanolyan, mintha üvegből etetné éjszaka a kisfiát, és azt javasolta Elizabethnek, hogy fejezze be az éjszakai szoptatásokat. Elizabeth nem hitte el, hogy a szoptatás okozta a lyukakat Zachary fogain. “Megmondtam a fogorvosnak, hogy az emberek évezredek óta szoptatnak anélkül, hogy hasonló problémáik lennének, tehát ezt nem okozhatja a szoptatás,”-meséli.
Elizabeth úgy döntött, hogy folytatja az éjszakai szoptatást, mert a család költözködni készült, és ez feszültséggel teli időszak volt. Megpróbálta minden szoptatás után egy puha ruhával letörölni Zachary fogait. Fogainak tisztítása azonban gyakran felébresztette a kisfiút, így ez nem volt igazán jó megoldás éjszakára. Néhány hónap múlva Elizabeth gyengéden leszoktatta Zacharyt az éjszakai szopásról.
Miért hitte Zachary fogorvosa, hogy a szoptatás, különösen az éjszakai szoptatás hozzájárulhat a lyukak (fogszuvasodás) kialakulásához? Az emberi tej laktóz formájában cukrot tartalmaz. Közismert, hogy a cukrot tartalmazó élelmiszerek fogszuvasodáshoz vezethetnek. Néhány kutatás összefüggést mutatott ki a szoptatás és a fogszuvasodás között, míg más eredmények nem mutattak ki kapcsolatot. Az Egyesült Államokban az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia azt javasolja, hogy az éjszakai szoptatást hagyják el az édesanyák az első tejfogak áttörése után (Pediatric Dentistry 2001-2002). Sok fogász egyetért ezzel az ajánlással az Egyesült Államokban és világszerte.
Nézzük meg, miért ellentmondóak a kutatási eredmények!
A kutatás vizsgálata
Dr. Joyce Sinton és munkatársai elvégezték a táplálási módok és a fogszuvasodás összefüggéseit vizsgáló kutatások összehasonlítását, és megkísérelték kideríteni, miért nem egyeznek meg a tanulmányok abban, hogy a szoptatás okozhat-e fogszuvasodást. Mindent egybevetve, összehasonlításuk azt mutatta, hogy sok olyan tanulmány, amely kapcsolatot talált a szoptatás és a fogszuvasodás között, ellentmondásos eredményekre jutott, és gyenge volt a módszertana.
A legtöbb cikk azok közül, amiket a kutatók találtak, nem került bele a végső összehasonlításba, mert ezek egyszerűen “esettanulmányok” voltak. Ez azt jelenti, hogy ezek egy vagy több szoptatott gyermek esetét írták le, akiket figyelemmel kísértek azután, hogy a lyukakat már felfedezték. Ezek a tanulmányok feltételezték, hogy a fogszuvasodást a szoptatás okozta, de nem szolgáltak bizonyítékkal. A kutatók megállapították, hogy ezeknek a tanulmányoknak a kizárása (az összehasonlító elemzésből) a témában írt legtöbb “klasszikus” cikk kizárását eredményezte.
A maradék tanulmányokat gondosan összehasonlították. Az ellentmondó eredmények egyik lehetséges forrása az, hogy ezek a tanulmányok gyakran nem vettek figyelembe más lehetséges, a fogszuvasodás szempontjából fontos tényezőket, mint pl. az ivóvíz fluoridtartalmát vagy a gyermek szoptatás melletti táplálkozását. A tanulmányok ezen túlmenően pontatlan meghatározásokat alkalmaztak mind a “szoptatásra”, mind a szülők fogápolási gyakorlatának hatékonyságára vonatkozóan. Például olyan csecsemőket, akiket szoptattak is és rendszeresen tápszerrel is etettek, az egyik tanulmányban mint szoptatottakat, a másikban pedig mint mesterségesen tápláltakat vettek figyelembe. A definíciók körüli zűrzavar gyakran ad félrevezető kutatási eredményeket, mivel a kizárólagos szoptatás más eredményekhez vezet, mint a kevert táplálás. A pontatlan definíciók alkalmazása egyszerűen rossz tudományos módszer.
A szoptatás és a fogszuvasodás összefüggéseivel kapcsolatos pontos információk feltárása rendkívül fontos, mivel a korai gyermekkorban létrejövő fogszuvasodás egyrészt nagyon gyakori, másrészt nagyon költséges a kezelése. Néhány kutató azt állítja, hogy a korai gyermekkorban keletkező fogszuvasodás csaknem járványszerű méreteket ölt bizonyos populációkban (Tinanoff és O’Sullivan 1997). Az esetenkénti kezelési költséget 700-1200$-ra, a gyógyszerköltséget 200-1500$-ra becsülik (Erickson 1999). A szülőket és a gyermeket ért stressz és trauma költségeit nem könnyű felmérni, különösen akkor, ha hirtelen elválasztásra is sor kerül.
A szoptatás mellett szóló bizonyítékok
Nem minden fogorvos vagy kutató hiszi, hogy a szoptatás, akár az éjszakai szoptatás is, fogszuvasodáshoz vezet. A Dr. Harold Slavkin (DDS) vezette tanulmány szerint “A populáció – tanulmányok nem igazolnak döntő kapcsolatot a hosszútávú szoptatás és a fogszuvasodás között.”
Dr. Constantin Oulis és munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy a szoptatás “megelőző hatású lehet és gátolhatja a gyermekek fogszuvasodásának kifejlődését.”
Dr. Harry Torney 107 olyan gyermeket vizsgált, akik legalább két évig szoptak (a gyermekek körülbelül fele még szopott a tanulmány idején). Az ő eredményei azt mutatják, hogy nincs olyan bizonyíték, ami alátámasztaná azt a nézetet, miszerint a hosszútávú, igényszerinti szoptatás nagy valószínűséggel fogszuvasodáshoz vezet (Torney 1992).
Dr. Brian Palmer (DDS) egyike a szoptatás legszókimondóbb és legismertebb védelmezőinek a szoptatás fogszuvasodással való kapcsolatának tekintetében. Ő úgy gondolja, hogy a korai gyermekkori fogszuvasodás egy viszonylag új jelenség. Palmer megvizsgálta a történelem előtti korokból ill. a korai történelmi korokból származó csecsemő- és gyermekkoponyákat különböző múzeumokban. A megvizsgált fogaknak kevesebb, mint 1,4%-a volt lyukas. 1344 megvizsgált tejfog közül csak 19-en volt a fogszuvasodásnak egyáltalán valami jele, és a 19 közül csak 4-en (0,3%) volt jelentős szuvasodás. Az antropológusok szerint az anatómiailag modern ember kb. 100 ezer éve létezik, és kb. 30 ezer éve van (ún.) modern ember. A koponyavizsgálatok alapján a korai gyermekkori fogszuvasodás azonban csak mintegy 8-10 ezer éve van jelen, ami arra enged következtetni, hogy a csecsemőket és totyogókat kb. 92 ezer évig elkerülte a fogromlás (Palmer 2000).
Mi történt, ami ahhoz vezetett, hogy a fiatal gyermekeknek elkezdtek romlani a fogaik? Az emberek maguk kezdték megtermelni az élelmüket, és megváltoztak a táplálkozási szokások. A történelem előtti csecsemők feltehetőleg szoptak, minden valószínűség szerint egész éjjel, és mindaddig, amíg el nem érték a totyogó vagy még idősebb kort. Valószínűtlennek látszik, hogy az emberi tej fogszuvasodást okozna – ha így lenne, ennek bizonyítéka látható lenne a 10 ezer évnél idősebb koponyákon. És, ahogy Dr. Palmer állítja, “evolúciós öngyilkosság lenne, ha az anyatej fogszuvasodást okozna.”
Még több információval szolgál az a két különböző tanulmány, amelyben a kutatók összehasonlították a modern mesterséges babatej (tápszer) és az emberi tej hatásait néhány olyan tényezőre, amelyekről úgy tudjuk, hogy fogszuvasodáshoz vezetnek. Tanulmányaik alapvető különbséget mutattak az emberi tej és a legtöbb tápszer között.
Először is, azt találták, hogy az emberi tej nem csökkenti jelentősen a pH-t a szájban, míg majdnem az összes fajta mesterséges babatej ezt tette. Az a baktérium, amelyikről úgy tudjuk, hogy jelentősen hozzájárul a fogromlás kialakulásához, a Streptococcus mutans (S.mutans) jól szaporodik az alacsony pH-n.
Másodsorban, a legtöbb tápszer jelentős baktériumnövekedést tett lehetővé, míg az emberi tej csak mérsékelt baktériumnövekedést okozott.
Harmadszor, úgy találták, hogy a tápszerek oldják a fogzománcot (a fog külső rétegét), míg az emberi tej kálciumot és foszfort épített be a fogzománcba (ezt a folyamatot nevezzük remineralizációnak). A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi tej nem okoz fogszuvasodást, hacsak nincs valami más szénhidrátforrás, amin a baktériumok növekedhetnek. A legtöbb vizsgált mesterséges tápszer fogszuvasodást okozhat (Erickson 1999). Ezek a tanulmányok jó példák arra, miért fontos az elnevezések világos definíciója (meghatározása) a kutatásban. Mivel kimutatták, hogy a tápszer oldja, a szoptatás pedig remineralizálja a fogzománcot, egy kevert táplálású csecsemő várhatóan kevert eredményeket fog mutatni bármilyen, a korai gyermekkori fogszuvasodásra vonatkozó kutatásban.
S. mutans
A csecsemőket és totyogókat leggyakrabban a szülő vagy más gondozó fertőzi meg. Ez különböző módokon történhet. A szülők esetleg megengedik a kíváncsi babának, hogy a fogkeféket megrágja. A baktériumok átmehetnek puszival vagy közös evőeszközök használatával. Ha a S. mutans egyszer már bent van a gyermek szájában, ott már gyorsan tud szaporodni. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák más, hasonló baktériumok és sok más mikroorganizmus növekedését, így ez válhat a leggyakoribb baktériummá a gyermek szájában (Slavkin 1999).
Megelőző intézkedések segíthetnek a csecsemők és totyogók S. mutans fertőzésének leküzdésében. Egy tanulmány kimutatta: “Ha a terhes nők a hetedik hónapban naponta kiöblítették a szájukat nátrium-fluoriddal és klórhexidinnel, gyermekeik szájában a baktériumok megtelepedése mintegy négy hónappal később következett be” (Slavkin 1999). Mindemellett, mind a nátrium-fluorid, mind a klórhexidin vényköteles, és mellékhatásaik vannak. Használatuk vitatott. Alkalmazásuk előtt az édesanyának ajánlatos kikérnie a saját orvosa véleményét ezek kockázatát és hasznát illetően.
A korai gyermekkori fogszuvasodás elleni küzdelem egyik kulcsa az, hogy minél később tegyük ki a gyermeket a S. mutans fertőzésnek. A közös evőeszközök és fogkefék használatának elkerülése a másik. Ha a baba mesterséges cumikat – beleértve a nyugtatócumikat is – használ, a szülőnek vagy a gondozónak soha nem szabad ezeket a szájába vennie. Mivel a S. mutans alacsony pH-jú környezetben növekszik, magasabb pH érték fenntartásával a szájban megelőzhetjük, hogy a S. mutans uralkodóvá váljon a száj baktériumflórájában (Slavkin 1999). Ahogy korábban megállapítottuk, a tápszer csökkenti a száj pH értékét, az anyatej nem, így a tápszerkiegészítés kerülendő, illetve, ha a csecsemő mégis kap tápszert, ajánlatos etetés után megtisztítani a fogait. Rendes körülmények között a pH érték csökken az emésztés folyamata alatt, és fokozatosan emelkedik, ahogy az étel elhagyja a szájüreget. Amikor eszünk vagy iszunk, a nyál elkezdi cukorra bontani az ételt. Ebben a cukor(oldatban) áznak a fogak, és ezen élnek a baktériumok, ezáltal csökkentik a pH értéket a szájban. Minden étel tartalmaz cukrot, és a szájban lévő baktériumok cukron élnek. Amikor csökken a száj pH értéke, a zománcfelszínből kioldódnak az ásványi ionok. Az étkezések között a nyál visszaállítja a normális pH értéket. Ahogy korábban megállapítottuk, úgy tűnik, hogy az anyatej visszaépíti az ásványi anyagokat a fogzománcba. Mivel az emberi tej kálciumot és foszfort épít a fogakba (remineralizálja), és nem csökkenti a pH értéket, úgy látszik, hogy az anyatej erősebbé teszi a gyermekek fogait és segít megelőzni a lyukakat.
Dr. Palmer rámutat: Az emberi tej több összetevője szintén védelmet nyújthat a fogszuvasodás kialakulása ellen. Az IgA és az IgG gátolni tudja a streptococcusok növekedését; a Streptococcus mutans nagyon érzékeny a laktoferrinnek – az anyatej egyik fő összetevőjének – baktericid (baktériumölő) hatására.
Hogyan kapja a baba a tejet?
A szoptatás mechanikája valószínűtlenné teszi, hogy az anyatej sokáig a baba szájában maradjon. A szoptatás során a bimbó mélyen bent van a baba szájában, és a tejet szó szerint a baba szájüregének hátsó részébe spricceli. A szopás folyamata magában foglal egy nyelést: a szopó gyermeknek nyelnie kell egyet, mielőtt tovább mehet a folyamat következő lépésére. Ezzel ellentétben, a cumisüvegből csöpöghet a tej, gyümölcslé vagy tápszer a baba szájába még akkor is, ha a baba nem szív aktívan. Ha a csecsemő nem nyel, a folyadék összegyűlhet a szájüreg elülső részében, a fogak körül. A mesterséges cumi nagyon rövid, így az üvegben lévő folyadék nagy valószínűséggel érinti a fogakat, mielőtt a baba lenyeli.
A száraz száj egy másik olyan tényező, ami növelheti a korai gyermekkori fogszuvasodás előfordulását. A nyál, ami segít fenntartani a normál pH értéket, éjjel nem termelődik olyan mennyiségben (mint nappal), különösen azoknál, akik szájon át lélegeznek. Ez az egyik oka annak, hogy miért segít a lefekvés előtti fogmosás megelőzni a fogszuvasodást. Az a csecsemő vagy kisgyermek, aki éjjel gyakran szopik, folyamatosan termeli a nyálat, ami segít a szájszárazság kivédésében.
A család kérdése
Egy másik tényező a fogszuvasodással kapcsolatban az öröklődés. Egy gyerek génjeit nem lehet megváltoztatni, fontos azonban, hogy a szülők meggyőződjenek arról, hogy a fogszuvasodás és más fogászati problémák gyakoriak-e a családjukban vagy sem. Ennek a tényezőnek a felismerésével biztosíthatják, hogy a terhességtől kezdve minden lehetséges dolgot megtegyenek azért, hogy megelőzzék a korai gyermekkori fogszuvasodást a saját gyermekeiknél.
A jó szájhigiéniai szokások nagyban hozzájárulhatnak a korai gyermekkori fogszuvasodás megelőzéséhez. Azok a szülők, akik rendszeresen mosnak fogat, nemcsak jó példát mutatnak a gyermekeiknek, hanem segítenek a saját szájukban lévő baktériumok mennyiségének mérséklésében is, és így csökkentik annak a lehetőségét, hogy gyermekeiknek átadják a S.mutans baktériumot.
A szülők magukkal vihetik gyermekeiket a fogászati vizsgálatokra már csecsemőkoruktól kezdve, és így hozzászoktathatják őket a fogorvoshoz és mindahhoz, ami egy fogászati rendelőben történik. Azokban a családokban, ahol fogszuvasodásra való genetikus hajlam mutatható ki, a gyermekeket ajánlatos fogorvosi ellenőrzésre vinni már az első fog kibújásakor, és azután félévente. A korai fogászati ellenőrzés fényt deríthet az esetleges zománchibákra is.
A szülőknek el kell(ene) kezdeni csecsemőjük fogainak tisztítását, amint azok kibújnak. A szülők egy darab gézzel vagy egy puha mosdókesztyűvel tudják megtisztítani a baba ínyét és fogait. A gyerekeknek korán meg kell tanulniuk a fogmosást egy puha fogkefével, de szükséges, hogy a szülők továbbra is átkeféljék a gyermek fogait legalább naponta kétszer, mivel a gyerekek nem tudják (elég) hatékonyan megmosni a fogaikat, amíg idősebbek nem lesznek.
A megfelelő táplálkozásnak nagy szerepe van a fogszuvasodás megelőzésében. Azok a gyerekek, akik tápláló ételeket esznek, jobb egészségi állapotban vannak, és ezért jobban ellen tudnak állni a baktériumoknak. Kínáljunk a gyermekünknek vizet gyümölcslevek (szörpök) és más folyadékok helyett, mert az nem csökkenti a pH-t, és nem vonja be a fogakat cukorral. Csak alkalmanként adjunk olyan ételeket, amelyek hosszú ideig maradnak a szájban vagy a fogakhoz tapadnak. Egy darab kemény cukorkát például sokáig szopogat egy gyerek. Ezalatt az idő alatt a gyerek szájában leesik a pH szint. A cukor körülveszi a fogakat, és felhasználják a baktériumok. Megkezdődik az ásványi anyagok kioldódása, és mindaddig, amíg a gyerek fogat nem mos vagy elegendő nyál nem termelődik ahhoz, hogy a cukrot lemossa, és helyreállítsa a megfelelő pH-t, a fogak veszélyben vannak. Egy alma elfogyasztásához rágásra és nyelésre van szükség, ami elősegíti, hogy a nyál lemossa a cukrot a fogakról. Mindamellett még az egészséges ételek is, mint például a szárított gyümölcsök, hozzátapadhatnak a fogakhoz, és elindíthatják az ásványi anyagok kioldódásának folyamatát.
Dr. Palmer szerint az öröklődés nem az egyetlen tényező, amit a fogszuvasodás megelőzésében figyelembe kell venni. Vannak dolgok, amiket a szülők megtehetnek a fogszuvasodás megelőzésére még mielőtt a babájuk egyáltalán megszületett volna. Ahogy Palmer leírja, négy tényező vezethet a fogszuvasodás gyakoribb előfordulásához, úgymint anyai stressz, különösen a közeli hozzátartozó elvesztése okozta gyász, kevés tejtermék fogyasztása, az anya (orvosilag megállapított) betegsége és a terhesség alatt az anya által szedett antibiotikumok. Nyilvánvaló, hogy ezek közül néhány dolgot egy anya nem tud befolyásolni. Betegségek előfordulnak, csakúgy, mint halálesetek, a stressz csökkentése azonban pozitívan hat mind az anyára, mind a babára. A jó színvonalú születés előtti gondoskodás jobb tápláltságot és kevesebb betegséget eredményez. Amikor betegség lép fel, néha antibiotikumot írnak fel az anya részére a terhesség alatt. Minden nőnek mérlegelnie kell a helyzetét, és az orvosával megbeszélni az antibiotikumok hasznát és kockázatát. A rizikófaktorokat nem lehet teljesen kizárni, de ha az anya tisztában van ezekkel, akkor megteheti a legtöbbet, ami az adott helyzetben lehetséges.
Kezelési lehetőségek
A szülőknek választaniuk kell egy kezelési tervet, amit a gyermekük számára a legjobbnak éreznek. Ha a fog romlását korai stádiumban felfedezték, akkor a megfelelő táplálkozás és a fluorid-kezelés segíthet a fogak ásványi anyag tartalmának helyreállításában – ezért olyan fontos a megelőző kezelés és a korai fogorvosi ellenőrzés a magas kockázatú csoportba tartozók számára. A rendszeres fogmosás csökkentheti a baktériumok számát.
A Mothering magazinban nemrégiben megjelent cikk azt állítja, hogy “A S. mutans kiirtására tett úttörő erőfeszítéseik során a kutatók sikeresen próbálkoztak kémiai antibakteriális szájöblítőkkel.”(Reagan 2002).
Amikor a fogszuvasodás már súlyossá vált, lehet, hogy nincs más lehetőség, mint a fog betömése vagy eltávolítása…
A fogszuvasodás és a szoptatás összefüggéseivel foglalkozó legfontosabb tanulmányokból levont következtetések:
Valóban szükséges volt-e Zachary elválasztása? Dr.Brian Palmer szerint a válasz “nem”. Dr. Palmer nem az egyetlen, aki a következő kijelentéseket teszi:
- A populáció vizsgálatok nem támasztják alá, hogy döntő kapcsolat lenne a hosszútávú szoptatás és a fogszuvasodás között (Slavkin 1999).
- A hosszútávú, igényszerinti szoptatás nem vezet a fogszuvasodás gyakoribb előfordulásához (Weerhijm 1998).
- A szoptatás megelőző hatású lehet, és gátolja a fogszuvasodás kialakulását a gyermekekben (Oulis 1999).
- “A fogszuvasodást okozó baktériumok a laktózt valószínűleg nem tudják olyan könnyen energiaforrásként felhasználni, mint a répacukrot” (Rugg-Gunn 1985).
Záró gondolatok
Zachary édesanyja nem az egyetlen olyan szülő, akinek a szoptatás abbahagyását javasolták. Katie – egy szopós totyogó, Bethany édesanyja – szintén azt a tanácsot kapta a gyermekfogorvostól, hogy azonnal hagyja abba a szoptatást. Katie talált egy másik fogorvost, aki többet tudott a korai gyermekkori fogszuvasodás és a szoptatás összefüggéseiről, így ő mind a mai napig szoptat tudva, hogy nem a szoptatás vezetett a lánya fogszuvasodásához, hanem valószínűleg éppen ez csökkentette annak súlyosságát. Az biztos, hogy az, hogy Bethany továbbra is szophat, nemcsak megvigasztalja őt a beavatkozások (mint pl. fogtömés) után, hanem sok más módon is segít.
Joylyn Fowler
(Joylyn Fowler LLL vezető és író, két kislányával a kaliforniai Garden Grove-ban él)
Fordította: Juhász Judit
Megjelent a New Beginnings 2002/5. számában
Irodalom
AAP. Breastfeeding and the use of human milk policy statement. Pediatrics 1997; 100(6): 1035-39.
Clinical guideline on baby bottle tooth decay /early childhood caries/ breastfeeding / early childhood caries: unique challenges and treatment in pediatric dentistry. Pediatr Dent 2001-2002:29-30.
Erickson, P.R. & Mazhari, E. Investigation of the role of human breast milk in caries development. Pediatr Dent 1999; 21(2): 86-90.
Erickson, P., McClintock, K.L., Green, N. et al. Estimation of the caries related risk associated with infant formulas. Pediatr Dent 1998; 20(7): 385-403.
Oulis, C. et al. Feeding practices of Greek children with and without nursing caries. Pediatr Dent 1999;21(7): 409-16.
Palmer, B. Breastfeeding and infant caries. ABM News and Views 2000 Dec; 6(4): 27-31.
Palmer, B. “Infant Dental Decay – Is it Related to Breastfeeding.” A Presentation, 2000.
Reagan, L. Big bad cavities, breastfeeding is not the cause. Mothering 2002 Jul-Aug; 113.
Rugg-Gunn. A. et al. Effect of human milk on plaque pH in situ and enamel dissolution in vitro compared with bovine milk, lactose and sucrose. Caries Res 1985; 19(4): 327-34.
Sinton, J. et al. A systematic overview of the relationship between infant feeding caries and breast-feeding. Ont Dent 1998; 75(9):23-27.
Slavkin, H. Streptococcus mutans: early childhood caries and new opportunities. JADA 1999; 130: 1787-92.
Torney, H. “Prolonged, On-Demand Breastfeeding and Dental Caries – An Investigation” (unpublished MDS thesis). Dublin, Ireland,1992.
Tinanoff, N. & O’Sullivan, D.M. Early childhood caries: overview and recent findings. Pediatr Dent 1997; 19(1), 12-16.
Weerheijm, K.L. Prolonged demand breastfeeding and nursing caries. Caries 1998, 32(1): 46-50.