Meglepő tud lenni, ahogy a kisbabánk, kisgyermekünk szopási szokásai időnként megváltoznak, átalakulnak. Erre a saját élményeken túl több segítségkérő telefonhívás is ráébresztett. A kecskeméti LLL-csoport egyik beszélgetéséhez gyűjtöttem össze a szakirodalomban található tudnivalókat az egyes korszakokról, a kis történetek pedig vagy a beszélgetés közben hangzottak el, vagy utána írták meg az édesanyák.

Közvetlenül szülés után – az első órák

Ha az édesanya hasára fektetik, a baba képes önállóan a mellhez kúszni, és szopni. Az első 1-2 órában aktív, éber, érdeklődő. (1)

“Én is hallottam róla, hogy képes megtalálni a mellet az újszülött. Úgy gondoltam, én is kérni fogom a bábát, ne adja a mellemre egyből. Aztán olyan gyorsan történtek az események, hogy igaz, hogy a bába a hasamra tette a kisfiamat, de én egyből közelebb húztam magamhoz. Közel 4 órát volt ébren.
Nem mosták meg, nem öltöztették fel, mindössze egy picit letörölték. Meztelenül tették rám, és fölülről takarták be felmelegített takarókkal, egészen addig, amíg meg nem született úgy fél óra múlva a méhlepény. Amíg ez megtörtént, a fiunkra az édesapja vigyázott, az ő mellkasán nyugodott.”


Első néhány nap

Akár több mint egy óráig is tarthat egy-egy szoptatás. (1)

Ebben az időszakban sok édesanyának még fájdalmas vagy kellemetlen a szoptatás, ez később elmúlik. (1)

Az újszülött többször is szophat, mint 8-12 alkalom 24 órán belül – éppen “leadja a későbbi időkre vonatkozó tejrendelését”. 🙂 (1)

Ha aluszékony, és emiatt a 24 órán belüli szoptatások száma lecsökken, vagy csak rövid ideig tart a szoptatás elején az aktív szakasz, szükséges lehet ébreszteni. (1)

“Amikor szopizni készült, a kisfiam mindkét öklöcskéjét a szájába tömte, a férjemnek kellett segíteni. Ekkor végre a mellbimbó a szájába került, de még eltartott pár percig, hogy megnyugodjon és ne feszítse annyira a karját. Érdekesen nézhettünk ki: síró gyerek, fájdalomtól síró anyuka, apuka fogja a pár napos baba karját…”


Első 2 hét

Szoptatás elején néhány gyors, rebbenő kis szopómozgást végez a baba, amikor pedig a tejleadó reflex beindul, valószínűleg a kortyolás is hallatszik. (1)

Jóllakottan elalszik a mellen, vagy csak nagyon ellazulttá, nyugodttá válik, ekkor meg lehet kínálni a másik mellel, hátha kéri, de az is lehet, hogy nem. (1)

Lehetséges, hogy ha elalszik kb. 20 perc szopás után, újabb 20 perc múlva keresve ébred, és újra szopni akar. Ez a kolecisztokinin hormon hatása. Mind a mellen elalvás, mind az újraébredés és ismételt szopás természetes dolog a baba részéről. (1)

A szoptatások hajlamosak a nap egyes részeibe tömörülni, főleg délután-kora este gyakori a sok, rövid szopizás. Gyakori az esti nyűgösség is, ilyenkor jól jön az apa, nagymama, barátok segítsége. (1)

Éjjel ebben a korban sok baba (még) aktív, mintha szerinte nappal lenne. (1)

“Anyukám velünk volt az első pár héten és bőszen fotózott, utólag visszanézve vicces, hogy minden képen kényelmesre nyúlt melegítőben ülök a kanapén – és szoptatok. Némelyik képen mosolygok, többön nem … Aztán egy barátnőjével kuncogtak azon, hogy az ő menyéről és pár nappal fiatalabb unokájáról is szinte kizárólag hasonló képek készültek az első időszakban.”

“Annyira emlékszem arra az érzésre, amikor elaludt a karomban a baba, és abban a pillanatban, ahogy úgy 15-20 perc alvás után megpróbáltam letenni, azonnal felébredt!”


2 hetes kortól 6 hetes korig

Tart a mellrehelyezés tanulása, a baba is ügyesedik a szopás elkezdésében. (1)

Megjelennek az első rebbenő mosolyok a szoptatást követő, csukott szemű, ellazult állapotban, később éberen is, a társaságra, személyekre reagálva. (1)

Babánként változó, hogy meddig tart egy szoptatás, és hogy milyen gyakran szopik. Több szoptatás is lehet olyan, amikor nem szopik nagy mennyiséget a baba, éppen hogy kortyol párat. Ez a tejtermelésnek és az anya-baba kommunikációnak is jót tesz. (1)

Megszűnhet a mell feszülése, felpuhulhat, mintha “nem lenne benne tej”. (1)

“A második héttől egyedül voltam otthon, addigra elapadt a rokonság segítő lelkesedése, amit igazán nem is nagyon bántam, mert mindenki csak tanácsokat adott. Hetente egyszer anyu ránk nézett, kivasalt, esetleg elmosogatott, aztán ment is haza, nem akart zavarni. Ez az időszak édes kettesben telt az én drága kisbabámmal, mivel az édesapja dolgozni volt. … A napjaink, éjszakáink mintha valami álomszerű ködben teltek volna. Néha enni sem volt időm, vagy nem jutott eszembe, annyira “rá voltam kattanva” a kisfiamra, ő pedig rám. Volt, hogy órákon keresztül a mellemen volt, ott aludt el, én meg nem mertem meg sem moccanni, mert “végre alszik a gyerek”! … Ha volt fél óra nyugalmam, azt kihasználva bekaptam egy falatot, vagy gyorsan letusoltam, de előfordult, hogy feküdtem mellette az ágyon, és csak gyönyörködtem benne.”


6 hetes kortól 3 hónapos korig

Sok édesanyának itt kezdődik a legkedvesebb időszak, szoptatás közbeni mosolyokkal, amikor a baba szája sarkánál kicsordul a tej. (1)

A babák ilyenkor kezdhetnek el a kezükkel simogatni, szoptatás közben anya-arcot felfedezni, mellet paskolgatni. (1)

Lehet, hogy néhány baba átalussza az éjszakát. (1)

Beindulhat a mozgásfejlődés ennek a szakasznak a vége felé, és a babák érdeklődése a külvilág felé növekedni kezd. (1)

“A szoptatás nekem mindig is a legkedvesebb tevékenységek közé tartozott (tartozik), szinte az első percektől kezdve. Igen, a szopizás közbeni mosolyt én is megtapasztaltam. Akkor nagyon hasonlóak voltak a szopizások: először nagyon mohón eszik, aztán egyre lassabban, egyre hosszabb szüneteket tartva , végül az a nagyon finom, bizsergető komfortszopizós mozgás, majd mosolyra húzza a száját, elengedi a mellbimbót, és igen, az a bizonyos tejcsepp a szája szélén. Abban az időben úgy éreztem, hogy az a mosoly nem nekem szól, inkább a tevékenység, a teli pocak, a teljes nyugalom, az ellazulás váltotta ki nála.
Mostanában viszont sokszor előfordul, hogy szopizás közben elengedi a cicit, rám néz, elmosolyodik, aztán vissza a mellemhez. Ezt négyszer-ötször is megismétli egy szopizás alatt. A másik aranyos dolog, amikor hirtelen abbahagyja a szopizást rám néz és elkezd gőgicsélni: gögögögög … ööööööööö … hangokat hallat. Én ilyenkor könnyekig meghatódom.”


3-4 hónapos kor

A baba testképe elkezd kialakulni, kezdi felfedezni saját testének határait. Ekkor már nem feltétlenül tekinthető éhségjelnek, ha az öklét a szájába veszi, ujját szopogatja. Az intenzív ujjszopás, a nyugtalanság, keresgélés viszont valószínűleg igen. (Később pedig az anya ruhájának húzogatása pl.) (2)

Idegrendszere fejlődésében óriási ugrás tapasztalható: hatékonyabbá válik az ingerfeldolgozó képessége, ami a külvilág és a saját teste felé is fokozott érdeklődést teremt. Gyakran ettől az igény szerint szoptatott babáknál a szopások száma megnő, míg a szopások időtartama drasztikusan lerövidül. A baba figyelme könnyen elterelhető a szoptatásról. Emiatt megnő az éjszakai szoptatás jelentősége: fontossá válik, hogy elérhető-e, közel van-e éjszaka az édesanyja, és az éjszakai szoptatások alkalmával megfelelően ki tudja-e egészíteni a napi tejmennyiségét. (2)

Az időre szoptatott babák valószínűleg ebben a korban is hosszasan szopnak még. (2)

Erős tejleadó reflexű édesanyáknál előfordulhat, hogy ebben a korban kezdhet tiltakozni a baba az erős sugárban meginduló anyatej ellen. (3)

“Amióta a család együtt alszik a”tábori ágyon”(ezzel a jelzővel illetjük a matracos alvásunkat a nappaliban), az éjszakák sokkal nyugisabbak a 33 hónapos kislányunk számára is, így nekem is sokkal jobb, és a férjem is határozottan többet tud pihenni – ha kell, akkor meg segíteni is. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó összebújni az újabban éjjel többet szopó, és ettől újra gyarapodni kezdő legkisebbel (4 hónapos): megszületett a mi négyes fogatunk…….ha néha ráz is, akkor is jó benne utazni.”

“Mostanában a szopizások nappal sokkal rövidebbek, szinte minden eltereli a figyelmét: ha szól a rádió, odafordul, de akkor is elfordul, ha a férjemmel beszélgetek. Gondolom ezért lehet, hogy újból felébred éjszakánként. Néhány hetes korától kb. 4 hónapos koráig átaludta az éjszakákat. Nem alkalmaztunk semmi módszert, praktikát, csak egyik reggel arra ébredtünk, hogy reggel van és nem kellett felkelnünk éjszaka. És ez így ment hosszú hetekig (mi, naiv szülők, úgy gondoltuk, innentől fogva ez így is marad), majd 4 hónapos korától újra fel-felébred, de ha megszoptatom, gyorsan visszaalszik.”


4 hónapos kortól 9 hónapos korig

Elképzelhető, hogy 5 perc alatt végez a szopival. (1)

Egyre növekszik a szoptatások “társas tevékenység” jellege. (1)

Elkezdődhet az anyajegy-vakargatás, vagy szopás közben az éppen használaton kívüli mellbimbó fogdosása. (1)

Ennek a korszaknak a második felében már lehet a babának egy kis türelme, bízik benned, és tudja, hogy ha egy percet várnia is kell, utána mellreteszed. (1)

Az utóbbi kettő vonatkozás igazából a gyereknevelés első lépéseihez vezet: nem kívánt tevékenység kezelése, türelem és bizalom átélése. (1)

A mozgásfejlődés nekilódulásával megnyílik az út az “akrobatikus szopi” felé. (1)

Hozzátáplálás megkezdődhet ennek a korszaknak a második felében. (1)

Fél éves korig átlagosan 11-szer szopnak a babák naponta egy tanulmány szerint. (2)

“7-8 hónaposan a kisfiammal nagyon hullámzóan ment a hozzátáplálás. Minden betegség vagy új fog lenullázta az elfogadott szilárd táplálék mennyiségét, kizárólag anyatejen élt ismét, és ahogy a nyugalom visszatért a napjainkba, elölről kezdtük szinte az egészet. A szeparációs szorongás nagyon látványos volt: nemcsak akkor fakadt sírva, ha én kimentem a szobából, hanem akkor is, ha ő maga mászott tőlem túl messzire. Őszi délutánokon a kora délutáni és a kora esti alvása közti időt sokszor töltöttük úgy, hogy a szoba közepén a földre telepedtem egy könyvvel, és vagy együtt játszottunk, vagy szopizott, vagy magában tevékenykedett, én meg olvastam. Így bármikor elért, ha a közelségemre vagy egy kis anyatejre volt szüksége.”


9 hónapos kortól a második életév elejéig

A baba már tudja, hogy választhat, és meg is teszi: mikor szopizik, hol, melyik oldalról stb. (1)

Az “akrobatikus szopizás” az olimpiai szereplések színvonalára emelkedik. (1)

Egy-egy új mozgás elsajátítása előtt nyugtalanabb lehet a baba, több szopást igényel. Váltják egymást a külvilág felé forduló és az anyához közeledő periódusok. (2)

Egyre több lehet az alvást megelőző tevékenység: könyvek, mesék, dalok, de valószínűleg a legfontosabb rituálé még mindig a szoptatás, ez segíti legjobban az elalvást. (1)

A család által fogyasztott ételek aránya növekszik a baba étrendjében, de az anyatejből még mindig jelentős mennyiségű tápanyaghoz és immunanyaghoz jut. (1)

Kezd elkülönülni egymástól az, amit a baba akar, és az, ami a valódi szükséglete. A figyelemelterelés, a helyettesítés és más gyengéd nevelési eszközök valószínűleg egyre nagyobb teret kaphatnak, vagy éppen az, ha magunkhoz öleljük és elvisszük a kicsit onnan, ahol valami nemkívánatos dolog történt, vagy olyan dologgal játszott, amivel nem szabad. (1)

“Most a legaranyosabb! – mondom a férjemnek teljes meggyőződéssel. Kislányunk elmúlt 1 éves, és őszintén szólva születésétől fogva hetente, naponta gondolom ugyanezt. És ami a szopizást illeti? Ez nekem legalább annyira fontos, mint neki! A napközbeni szopinak szertartása van: először is az ölembe ül, velem szembe. Lehúzza a felsőm cipzárját, jelezve, hogy most szopit szeretne. Aztán lassan a tenyerét a mellemre helyezi, kimérten rám néz, és jöhet a szopi! Még minden éjszaka igényli a szoptatást, de ez engem nem zavar, mert egy ágyban alszunk, és mindketten félálomban „lerendezzük”. (Egyetlen dolog zavar szopizás közben: a kezével mindig a másik mellemnél matat a kis kezével!) Mindig mellen alszik el. Reggel együtt ébredünk. Ilyenkor gyakran megfogja valamelyikünk orrát, vagy elkezd „énekelni”, és indulhat a nap, ami mindig tartogat valami új felfedezést! Hiába, most a legaranyosabb!”


A második életév

Valószínűleg már elég jól ismered gyermeked személyiségét, és tudod, milyen szerepet tölt be nálatok a szoptatás: vannak olyan gyermekek, akik még tápanyagigényük jelentős részét az anyatejből fedezik ilyenkor, mások inkább csak pár kortynyi szopizással “bejelentkeznek” anyánál, hogy aztán újra a világ felfedezésére induljanak. (1)

A szoptatások gyakoriságát a gyermek személyisége mellett az anyától távol töltött idő is meghatározhatja. (1)

Az első és második születésnap között a gyerekek tulajdonképpen még cirkáló, mozgékony kisbabáknak tekinthetőek. Bár az első születésnap környékén sok változás bekövetkezik a mozgás és a beszéd fejlődésében, gyermekeink ekkor még nagyon is babásak: homlokuk, arcuk arányai, testükhöz képest rövid karjuk, lábuk, kerek pocakjuk inkább csecsemőhöz, mint kisgyerekhez teszi hasonlóvá őket. Szopási igényeik is egészen csecsemő-szerűek lehetnek. Ehhez hozzájárul az is, hogy mozgékonyságuk és babásságuk elegyeként sokkal sebezhetőbbek, sérülékenyebbek, mint korábban, így többször lehet igényük arra, hogy anya karjában, mellén újra erőt gyűjtsenek. Ennek a második életévnek egy gyakori jelensége az anyához való újraközeledés, gyakori szoptatással. Mindez teljesen normális és ideiglenes állapot. (4)

Ebben az időszakban nagyon aktív lehet a szopó gyermek szabadon lévő keze! (4)

A sokáig szoptató anyát esetenként érő kritikák általában ebben az életkorban a legerősebbek, ekkor csúcsosodnak. (4)

“A 18 hónapos lányom most már nagyon sok mindent megeszik, néha csak pár falatot, néha sokat. Pár hónapos korától nagyon gyorsan szopik, most is nagyon hamar végez, délelőtt szopik egyszer és alvások előtt. Éjjel viszont néha óránként, de lehet hogy a szemfogak miatt, mert másfél hónap alatt kibújt mind a négy.”


2-től 3 éves korig

A második születésnap után izgalmas időszak következik. A gyermek elkezd nagyon függetlenül, önállóan gondolkodni, nagy a felfedezővágya, de ambíciói általában meghaladják a képességeit. Ez sokszor frusztrációt kelt benne, de a szoptatás és a válaszkész gondozás képes lehet arra, hogy a frusztrált és dacos “rettenetes kétévesből” elbűvölő kétévest varázsoljon. A kicsik felnőtt szemmel nézve türelmetlenek, és sok sérülés érheti őket. Rettentően erős késztetésük van arra, hogy mindent megismerjenek, felfedezzenek, és tiltakoznak az ellen, hogy valami mellett csak úgy sietve elmenjenek. Mindez a gyermekkor felé haladó agy fejlődését mutatja, és teljesen normális viselkedés egy kétéves részéről. Nem kell minden törekvést csírájában elfojtani, érdemes a frusztráció lehetőségét csökkenteni, és olyan, biztonságos környezetet teremteni, amelyen belül önállóan tevékenykedhet. Segíthet, ha időben lépünk, és nem várjuk meg, míg teljesen kiborul a pici, hanem időben felkínálunk valami más, megnyugtató tevékenységet, például a szoptatást. (4)

Nem az érettség jele, hogy elválasztódik-e ebben a korban. 3 éves koráig a gyerekek egy része elválasztódik ugyan, de vannak, akik még elalváskor, ébredéskor igénylik a szoptatást, mások megnyugtatásra használják, vannak, akik pedig továbbra is nagyon gyakran szopnak. (4)

2 és 3 éves kor között már feltehetően beszélnek is a szoptatásról a gyerekek, ami nagyon kedves dolog lehet. (4)

Ebben a korban a nagyon nagy szopási igény mögött állhat a gyermek unalma vagy túlstimuláltsága, vagy az, hogy egyszerűen a szoptatás is egy olyan dolog, amit “akarni” lehet, szégyenlősebb gyerekeknél a stressz is állhat a kiugró igények mögött – végül pedig, ha ezeket átgondoljuk, és nem érezzük találónak a helyzetünkre, az is lehet, hogy gyermekünk egyszerűen ilyen, és továbbra is gyakori szoptatást igényel. (4)

Lehet persze, hogy az édesanyának már jobban esne ritkábban szoptatni – ha szükséges, kis lépésekkel, egyeztetésekkel lehet segíteni az elválasztódást. (4)

A WHO szerint ideális esetben a szoptatás 2 éves korig tart, illetve azon túl is, amennyiben az anyának és a babának is megfelelő így.

“A kisebbik lányom bő kétévesen – úgy tűnik – nem ragaszkodik annyira a szopizáshoz, mint a nagyobbik ebben a korban. Gyakorlatilag csak az éjszakai szopizások kellettek neki nemrég, azok is úgy, hogy két-három csámcsogás után cicibe-kapaszkodással visszaaludt. A kapaszkodás viszont nagyon fontos volt számára. Aztán pár hete, a harmadik várandósságom utolsó trimeszterének kezdetén nagyon ragaszkodóvá vált és újra sokszor és hosszas ideig kér cicit.”

“A fiaim általában ébredés után kiadós anyatej-lakomát csaptak ebben az életkorban. Az asztalnál ezután már nem nagyon fogyott a reggeli – elvégre ők ágyban reggeliztek …”


3-tól 4 éves korig

Sok kisgyermek 3 éves korára elválasztja magát. Ha mégsem, az egész szoptatási kapcsolat akkor is egyre könnyedebbé válik, jól működhetnek benne szabályok, lehet egyeztetni például arról, hogy hol és mikor lehet kölcsönös elégedettség mellett szopizni. A gyermekek együttműködési készsége rohamosan nő! (4)

A szoptatás egyre erősebben a magánszféra részévé válik, intim, meghitt, beszélgetős összebújásokkal. (4)

Ez egy nagyon kellemes életkor, egy 3 éves általában nagyon kedves, elbűvölő kis családtag. A korai évek hihetetlen fejlődésének gyümölcse itt kezd igazán látványossá válni! Valahol itt történik meg az átmenet a gyermekkor felé. (4)

Sok esetben ilyenkor születik kistestvér, ami a várandósság és az esetleges tandem-szoptatás, vagy éppen az elválasztódás felgyorsulása, vagy szükségessé váló elválasztás miatt sajátos helyzeteket teremthet. (4)

“Kistestvér érkezésekor megkönnyíti a nagyobb részéről az elfogadást, ha a szopizásból nem marad ki – persze csak igény esetén -, így a meghitt, harmonikus összebújások ilyen formájából is jut neki. Ismerős családjaink között gyakori ez a tapasztalat 3-4 év közötti naggyal.”

“A kisfiammal nagyon diszkrét volt ez az időszak. Volt olyan közeg (nagyszülők, közeli barátok otthona), ahol házon kívül is szopott, de sokszor megbeszéltük előre, hogy hazaérkezésig “ciciszünet” van, mert olyan helyre megyünk. Láttam rajta néha, ha elfáradt, vagy elszomorodott, hogy a tekintetével keresi a mellemet, de cinkosan tartotta magát a megbeszéltekhez, ölembe ült, meséltem, ringattam, és sutyorogva megbeszéltük ezzel az elbűvölő kis emberrel, hogy otthon majd szopizik egy nagyot. Ez így rendben is volt mindkettőnknek.”


4 éves kor felett

Ha valaki anyaként, szülőként soha nem nőtt még bele szinte észrevétlenül egy olyan helyzetbe, amikor a gyermeke a negyedik születésnap után még szopik, akár botrányosnak is érezheti ezt az egész ötletet. Ha valaki éppen az első és a harmadik születésnap közötti, nagyon intenzív igénybevételt jelentő időket éli, a 4 éves kor feletti szoptatás lehetőségétől esetleg a világból is kiszalad … Ez azonban már egy egészen más korszak, teljesen átalakulhat ekkorra a szoptatás szerepe, mikéntje. Egyáltalán nem olyan, mint a harmadik születésnap előtt volt, nem az a szakasz nyúlik meg változatlan formában ennyire. (4)

Ha az anyának már nem jó érzés a szoptatás, egy négyévessel jó eséllyel lehet szép, építő kompromisszumokat kötni, a változtatást egyezségekkel végbevinni. Ha szükséges az elválasztás, általában viszonylag könnyen megy. Bár igazából nyugtalanabb életkor ez, mint a harmadik és negyedik születésnap közti életkor, úgyhogy átmenetileg akár fokozódhat is a szopási igény. (4)

Ha egy gyermek ebben az életkorban még szopik, arra valószínűleg későbbi élete során is emlékezni fog. Ez korántsem annyira botrányos dolog, mint talán első olvasásra tűnik. (4)

A kortárs csoport véleménye ekkor kezdhet el új jelenségként megjelenni a szoptatási kapcsolatban, egy óvodai csoportban például kistestvér érkezése kapcsán szóba kerülhet. Ha emiatt bármi sérelem éri a gyermekünket, azt a szokásos válaszkész, odafigyelő módon az édesanyák otthon kezelhetik, vagy akár tágabb körben is kezdeményezhetnek beszélgetést. De könnyen lehet, hogy minderre egyáltalán nem kerül sor, és a szoptatás tettekben és szavakban is az otthon falai közt marad. A külvilágnak ilyenkor általában fogalma sincs az egészről, a kritikák jótékonyan elülnek: aki kritizálná, az nem is feltételezi, hogy még tart a szoptatás. (4)

Bár a közhiedelem talán másképp tartja, mégis az a helyzet, hogy a szoptatás nem hozza hátrányos helyzetbe a gyermeket, hanem tőkét jelent számára egész további életére nézve. (4)

“Nagyobbik lányom mindig is vagy sokat szopizott, vagy még többet. Ha esett, ha fújt, az ő lendülete töretlen volt ebben. Egy ideje viszont már nem szopizik, és így vége a tandemnek a húgával, miután egyre többször megesett, hogy az esti szopinál nem bírta ébren kivárni a sorát.”

“Néha eszébe sem jut, csak az esti elalváskor, vagy napközbeni pihenéskor, hogy szopjon. Az “unatkozó kisfiú” jelenség azért észlelhető, ha nem tud magával mit kezdeni, mindig jó ötletnek tűnik a számára, hogy 2 percenként, fészkelődve, helyét nem találva kortyoljon egy kis anyatejet. Ezeket azért meg tudjuk beszélni, mert nekem nem annyira kellemes. Az igényét viszont jól jelzi, hogy valami érdekes tevékenységre vágyik, és az is látszik, hogy a szopi már nem mindig hozza meg neki azt, amire igénye van. A frusztrációjának, dühének kezelésében, a vigasztalásban azonban még mindig megvan az anyatejes összebújások szerepe, bár az eszköztárunk folyamatosan bővül!”

Írta: Patik Réka, LLL szoptatási tanácsadó és a kecskeméti LLL-csoport

Felhasznált irodalom:

(1) Wiessinger, D. – West, D. – Pitman, T. (2010): The Womanly Art of Breastfeeding. La Leche League International, New York.
(2) Török Szabolcs – Juhászné dr. Kun Judit Gabriella (szerk.) (2012): Fejezetek a laktációs szaktanácsadó képzés törzsanyagához. Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Közszolgálati Kar, Mentálhigiéné Intézet, Budapest.
(3) Mohrbacher, N. – Stock, J. (2003): The Breastfeeding Answer Book. La Leche League International, Schaumburg, Illinois.
(4) Bumgarner, N.J. (): Mothering your nursing toddler. La Leche League International, Schaumburg, Illinois.