Azok az anyák, akiket anyatejjel tápláltak, és akik maguk is szoptattak egészségügyi szempontból előnyös helyzetben vannak.

Egy olasz közleményben 594 idült fekélyes vastagbélgyulladásban és 225 Chron betegségben /az előzőnek egy kiterjedtebb változata – a fordító megjegyzése/ szenvedő beteget vizsgáltak fogamzásgátló szedése, dohányzás és anyatejes táplálás ezen betegségekre való befolyásoló hatásának megállapítása céljából. Arra a következtetésre jutottak, hogy az anyatejes táplálás mellőzése fokozott kockázattal jár a krónikus vastagbélgyulladás kialakulása szempontjából, és ugyanaz vonatkozik a nők Chron betegségének legnagyobb hányadára. Az említett betegségek jelentős mértékben fenyegetik azokat, akiket csecsemő korukban nem szoptattak.
Epidemol 1998,27:397-404.

18 hónapig szoptató asszonyok csontsűrűségét vizsgálták, és hasonlították össze nem szoptató anyákéval. A szoptató anyák esetében az első 6 hónapban jelentősen csökkent a csontsűrűség, de ezt követően fokozatosan javult a helyzet, és 18 hónapig tartó szoptatás után a csontsűrűség már meghaladta a szoptatás megkezdése előtti szintet.
Obstet Gynecol 1999,94(1):52-56

Erős fizikai megterhelés tejelválasztásra gyakorolt hatását vizsgálták szülés után 6-8 héttel. A fizikai terhelés előnyösen befolyásolta a lelkiállapotot és a szív-érrendszeri fittséget, és nem volt negatív hatással a szoptatásra.
JOGNN 1999,28(1):41-49.

A környezetszennyezés ellenére a szoptatás még mindig a legjobb megoldás.

A poliklórfenilek hatásának kitett magzatok esetében a megszületéskor és 18 hónapos korban észlelt káros következmények 42 hónapos korban már nem voltak észlelhetőek. Az anyatej összetevői és a szoptatással kapcsolatos tényezők ellensúlyozhatták a mérgezés idegrendszerre gyakorolt káros hatását.
J Pediatrics 1999,134(1):33-44

Az asszonyok többsége szeretne fogyni a szülés után. Erős az aggodalom azonban amiatt, hogy a környezetszennyezésből származó, és a zsírban felhalmozott anyagok a zsírlebomlás során bekerülhetnek az anyatejbe. Egy vizsgálatban összehasonlítottak erős környezeti szennyező hatásnak kitett spanyol bevándorló, és ilyen hatás szempontjából kevésbé érintett californiai asszonyokat. A vizsgálat eredménye az volt, hogy közel azonos mértékű fogyás után nem találtak különbséget az anyatejben található szennyezőanyag mennyisége tekintetében a két csoport között.
J Hum Lact 1999,15(4):307-15

A poliklorfenolok és a dioxin elsősorban a tej- és tejtermékekben és a húsban halmozódik fel. Ezen környezetből származó szennyezőanyagok szintje jelentősen emelkedett a szoptatott csecsemőkben. Mégis, a szoptatástól való elfordulás helyett a poliklórfenolok és a dioxin szennyezés szigorú csökkentése, a tejtermékek és a húsok fogyasztásának korlátozása ajánlatos valamennyi korcsoportban.
Perspect 1999,107(1):45-51

Az anyatej biztosítja a csecsemők optimális növekedését, fejlődését, és sok kedvező hatása jóval a csecsemőkoron túl is érvényesül.

20 vizsgálat áttekintő tanulmányozása alapján megállapítható volt, hogy értelmi, érzékszervi szempontból a szoptatott csecsemők jobb teljesítményt értek el, mint a mesterségesen táplált társaik. A kétféle táplálási mód közötti különbség az alacsony születési súlyú gyermekek esetében volt a legnagyobb. A fejlettségbeli különbség legalább a serdülőkorig fennállt.
Am J Clin Nutr 1999,70:525-35.

A 4 hónapos korig történő kizárólagos szoptatás csökkenti az asthmás megbetegedések számát 6 éves korig. / Eddig terjedt ki a vizsgálat időtartama. – a ford.megj./
BMJ 1999, 318: 1316-20

Atüdőgyulladás világszerte a vezető halálok 5 éves kor alatt. A nem szoptatott gyermekek esetében még gyakrabban fordul elő. Minden egyes szoptatott csecsemőre 17 nem szoptatott esik, akik kórházba kerülnek tüdőgyulladás miatt.
BMJ 1999,318:1316-20

Látásélesség szempontjából hasonlították össze kizárólag anyatejjel, valamint dokozahexoénsavval és arahidonsavval kiegészített tápszert fogyasztók egy–egy csoportját átlagos tápszert fogyasztók egy csoportjával. A látásélesség a kiegészített tápszert fogyasztók körében jobb volt, mint az átlagos csoportban, de a legjobb eredményt a szoptatott gyermekek érték el a legtöbb korcsoportban. Az anyatejben közvetlenül hozzáférhető dokozahexoénsav elengedhetetlenül fontos alkotórész az agy és a szem optimális fejlődéséhez.
Pediatr Res 1998, 44/2/:201-09

gyermekkori elhízás komoly, aggasztó probléma a fejlett ipari országokban, ami szív-érrendszeri és egyéb megbetegedések alapja lehet. Ebből a tanulmányból az derül ki, hogy 5-6 éves korra a nem szoptatott gyermekeknek 4,5 százaléka, míg a szoptatottaknak csak 2,8 százaléka válik kövérré. Az elhízás mértéke az anyatejes táplálás időtartamával is összefüggést mutat. A két hónapos korig szopó csecsemők 3,8 százaléka, a 3-5 hónapig kizárólag szoptatottak 2,3%-a válik elhízottá, a 6-12 hónapig anyatejjel tápláltak 1,7, a 12 hónapon túl is anyatejet kapó gyermekeknek csupán 0,8 százaléka lesz kövér.
BMJ 1999, 319:147-50.

Azon gyermekek esetében, akik nem, vagy csak rövid ideig szoptak, magasabb a Hodgkin kór (nyirokcsomó rák) kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiket legalább 6 hónapos korig anyatejjel tápláltak. Az anyatejnek egy sor fertőzések ellen ható tulajdonsága van, ami úgy tűnik, hogy stimulálja a csecsemő immunrendszerét, hogy képes legyen visszaverni a rákos támadást.
Int J Cancer 1998,Suppl 11:29-33

Ebből a tanulmányból az derül ki, hogy a valaha anyatejjel tápláltak között 21 százalékkal kevesebb az acut limfoid és myeloid leukémia ( a fehérvérűség két formája). A különbség abban az esetben volt nagyobb, amikor az anyatejes táplálás 9-12 hónapig tartott.
J Nat’l Cancer Inst 1999,91(20):1765-72.

A koraszülöttek szoptatását bátorítani kell.

A koraszülöttek bélrendszerének baktérium összetétele változatos, ami ideális a számukra. Az anyatejjel táplált koraszülöttek bélrendszerében a baktériumok száma fokozatosan emelkedik. Ha a baktériumokat illetően nincs változatosság, akkor egyetlen baktérium fajta túlságosan elszaporodhat, ami betegséghez vezet. Az anyatej hiánya és az antibiotikum használat egyenként, és kölcsönösen negatívan befolyásolják a bélflóra változatosságát.
Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed 1999,80:F167-73.

A koraszülöttek számára az anyatej magasabb koncentrációban szolgáltatja az ellenálló képességet elősegítő fehérjéket (Ig A, Laktoferrin, Lizozim), ami hozzájárul a bélhámsejtek hatékony passzív védelméhez. A koraszülöttet szoptató anya tejében a laktalbumin (tejfehérje) mennyisége rohamosan emelkedik, alkalmazkodva a baba igényeihez, így szolgáltatva magas tápértéket és aminosav összetételt.
J Pediatr Gastro Nutr 1999,29:75-78

Koraszülöttek egy-egy csoportját felerősített anyatejjel és koraszülöttek számára készült tápszerrel tápláltak. A felerősített anyatejjel tápláltakat hamarabb haza lehetett engedni a kórházból. Ebben a csoportban lényegesen kevesebb volt a bélelhalás és a késői kezdetű vérmérgezés. A baba és az anya bőrének közvetlen érintkezése fokozta az anyatej ellenanyag tartalmát, ami védelmet biztosított a kórházi fertőzésekkel szemben.
Pediatrics 1999,103(6):1150-57

A szoptatással járó intim anya-gyermek kapcsolat előnyös hatású a ragaszkodás és a kötődés szempontjából.

A kórházban ápolt szopós csecsemő számára lehetővé téve az anya folyamatos jelenlétét és biztosítva a szoptatást vagy egy a fejésre kijelölt helyet, szoptatást elősegítő alternatív táplálási módot, valamint a szülőkkel való foglalkozás és oktatás lehetőségét, kedvező hatást tapasztaltak a gyógyulás és az azt követő egészségi állapot tekintetében. Az anyákat bátorítani kell, hogy megvalósítsák és fenntartsák a szoptatást a kórházi ápolás alatt is. A szoptatást támogató társadalmi csoportoknak is fontos szerepük van ebben a tekintetben.
UNICEF Breastfeeding Paper of the Month 1999

Szoptatott és tápszerrel táplált csecsemőkről készítettek videofevételt etetés közben, hogy megfigyeljék az anya és gyermeke közötti kapcsolatot. A vizsgálatot 3 és 10 napos, valamint 1 és 3 hónapos korban végezték el. Megfigyelték, hogy a nem közvetlenül a táplálási folyamattal összefüggő érintés, simogatás, az anya csecsemőjére való nézése lényegesen több volt szoptatás közben. A csecsemők szopás közben olyan előnyös helyzetben vannak, ami nehézség nélkül teszi lehetővé számukra, hogy anyjuk arcát nézzék. Üvegből való etetés közben a gyors nyelés megakadályozza a csecsemőt az anyjával való tartós szemkapcsolatban.
Ínf Behav Dev 1998,21(4):667-84

Ez a tanulmány a csecsemőtáplálással kapcsolatos elhatározás megváltoztathatóságát vizsgálja 2 éves korig. 19 korán, 1 nap-3 hónapos kor között elválasztott csecsemőnél megtorpanást tapasztaltak mozgás és nyelvfejlődésben, valamint érzelmi zavarokat is mutattak. Az anyák a csecsemő elválasztásra adott reakciójára való válaszul képesek voltak újra elkezdeni a szoptatást. Az egészségügyi szakszemélyzetnek szorgalmazni kell korai elválasztás esetén a szoptatás visszaállítását.
Soc Sci Med 1998,47(5):645-56.

A szoptatás folytatása HIV-fertőzött anyák esetében

A HIV fertőzés átvitelének gyakoriságát vizsgálták kizárólagos szoptatás, részleges szoptatás és tápszeres táplálás esetén. A 3 hónapig tartó kizárólagos szoptatás HIV fertőzött anyák esetében megengedhető, kulturálisan elfogadható és hatékony módja a fertőzés átvitele csökkentésének fejlődő országokban, miáltal érvényesülhet az anyatejes táplálás kiváló hatása.
Lancet 1999,354(9177):1517-24.

A HIV-fertőzött anya tejének számos alkotóeleme specifikus védelmet nyújt a csecsemő számára a fertőzés átvitelével szemben. Az anya által lefejt és kezelt tej egy választási lehetőség, melyet ki kell használni. További kutatásokra van szükség, hogy megállapítható legyen, hogy felhasználható-e a fertőzött anya teje, mennyi ideig alkalmazható, milyen hőfokon, milyen körülmények között tárolható. A hőkezelt anyatej megfelelőbb lenne, mint egyéb propagált helyettesítő táplálék.
Breastfeed Rev 1999,7(3):11-19

Fordította: Dr. Koós Csaba