Több olyan szoptatott csecsemőről hallottam már (és a saját gyermekem is közéjük tartozik), akik fejtörést okoztak gyermekgyógyászuknak, mert egyszercsak elkezdtek a vártnál lassabb ütemben gyarapodni – annak ellenére, hogy a szoptatott babákra megállapított, megfelelő súlytartományon belül növekedtek. Az a probléma, hogy a legtöbb orvos nem ismeri a szoptatott csecsemőkre vonatkozó növekedési görbéket, és szinte kizárólag a régi, mesterségesen táplált csecsemők adataiból származtatott táblázatokat használja. 2006-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felülvizsgálta korábbi növekedési görbéit, és olyan növekedési ütemet leíró grafikonokat publikált (lásd www.szoptatasportal.hu), melyek világszerte jól tükrözik az egészséges, szoptatott csecsemők fejlődését. Mindaddig, amíg ez orvosi körökben közismertté nem válik, nekünk magunknak kell jól informáltnak lennünk, nehogy az orvosi véleményektől meginogjon az önmagunkba és a szoptatásba vetett bizalmunk.
Életük első 2-3 hónapjában a szoptatott csecsemők általában gyorsabban növekednek, mint mesterségesen táplált társaik, 3 és 12 hónapos koruk között pedig lassabban. Valamennyi 2006 előtti növekedési görbe (mely például a legtöbb Egyesült Államok beli gyermekgyógyász rendelőjében ma is ott van) olyan csecsemők súlyadatai alapján készült, akiket nem szoptattak kizárólagosan 6 hónapos korukig (beleértve a tápszerrel táplált csecsemőket is, és mindazokat, akiknél az ajánlásokban szereplő 6 hónapos kor előtt megkezdték a hozzátáplálást). Mivel számos gyerekorvos nincs tisztában ezekkel a növekedési különbségekkel, amint egy szoptatott csecsemő gyarapodása lentebb kerül ezeken a régi növekedési görbéken, arra a téves következtetésre jutnak, hogy a gyermek nem gyarapszik megfelelően. Ilyenkor szokták (feleslegesen) azt javasolni, hogy az édesanya kezdjen tápszeres pótlásba vagy hozzátáplálásba, vagy akár a szoptatás teljes abbahagyását is szorgalmazzák. Még ha az anya gyermeke egészséges fejlődését látva nem követi is ezeket a tanácsokat, feleslegesen aggódni kezd (amire egy anyának igazán semmi szüksége!).
2012 februárjában az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (American Academy of Pediatrics, AAP) Szoptatás és az anyatej felhasználása (Breastfeeding and the Use of Human Milk) című állásfoglalásában kijelentette, hogy a csecsemők fejlődését 2 éves korukig a WHO növekedési görbéi alapján kell megítélni, hogy elkerülhető legyen a csecsemők gyarapodási kudarcának, alultápláltságának téves diagnózisa. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központja (US CDC) szintén a WHO növekedési görbéinek használatát javasolja 2 éves kor alatt.
Miért javasolják az Egyesült Államokban születéstől 2 éves korig a WHO növekedési görbéinek alkalmazását?
- A WHO görbéi a szoptatott csecsemők gyarapodását tekintik a fejlődési normának.
A szoptatás a csecsemők táplálásának javasolt, standard módja. A WHO táblázatait olyan csecsemők és kisgyermekek növekedési adatai alapján állították össze, akik 4 hónapos korukban túlnyomórészt, 12 hónapos korukban pedig még mindig szoptak. - A WHO növekedési görbéi a csecsemők testi fejlődésének normáját pontosabban, jobban adják vissza.
A szakorvosok gyakran használják a CDC növekedési görbéit a gyarapodás megítélésekor. A CDC súlytáblázatai azonban csak összehasonlítási alapként szolgálhatnak: megmutatják, hogy az Egyesült Államokban egy bizonyos időszakban hogyan fejlődött egy tipikus csecsemő. A tipikus növekedési ütem azonban nem feltétlenül egyezik meg az ideális növekedési ütemmel. A WHO növekedési görbéi viszont standardok: azt mutatják, hogyan kellene növekednie optimális feltételek mellett egy csecsemőnek. - A WHO standardjai minőségi kutatásokon, kifejezetten növekedési görbék létrehozására kifejlesztett módszertanon alapulnak.
A görbék alapja a testhosszra és a testsúlyra vonatkozó, gyakori mérésekkel gyűjtött longitudinális adatsor. A CDC növekedési görbéinél hiányoztak a születés és a 3 hónapos kor közti súlyadatok, az élet első 6 hónapjára nézve pedig a minta túl kicsi volt a nemenkénti és korcsoportonkénti bontáshoz.
Még akkor sem biztos, hogy egy gyermekgyógyász elfogadja ezeket az új görbéket, ha ismeri (Bonyata 2011):
“Amikor mondtam a lányom gyerekorvosának, hogy azt olvastam, a szoptatott csecsemők a súlytáblázatokba foglaltnál lassabb ütemben növekednek, és megkérdeztem, mi erről a véleménye, a doktornő azt mondta, nem hiszi, hogy ez igaz, és továbbra is megkérdőjelezte a lányom gyarapodását. Meg sem volt hajlandó nézni a Pediatrics című szaklap cikkét, amit magammal vittem a rendelőbe. Ez nagyon meglepett, mivel saját gyermekeit ő is szoptatta. Végül gyerekorvost váltottunk, az új orvosunk pedig teljesen meg van elégedve a lányom gyarapodásával.”
Néhány megjegyzés a növekedési görbékkel kapcsolatban:
A növekedési görbe nem iskolai felmérő, ahol a 100%-ot kell elérni (illetve a 100. percentilist). A növekedési görbe a testsúly, testmagasság stb. statisztikai megoszlását mutatja a csecsemők (vagy gyermekek, felnőttek) egy bizonyos csoportjában. Ha tehát egy csecsemő testsúlya adott életkorban a görbe 50. percentilisére esik, az azt jelenti, hogy az egészséges csecsemők 50%-a nála nagyobb, 50%-a pedig nála kisebb testsúllyal bír; ha a kisbabánk testhossza a 10. percentilisnél van, akkor tudjuk, hogy az azonos korú csecsemők 10%-a nála kisebb, 90%-a nála nagyobb testhosszt ért el. Az egészséges csecsemők – épp mint az egészséges felnőttek – egymástól nagyon sokban különbözhetnek, és a 3. percentilisnél lévő baba éppolyan egészséges és normális fejlődésű, mint a 97. percentilisnél lévő kortársa. Az orvosok számára az az elsődleges, hogy egy csecsemő fejlődése nagyjából konzisztensen kövessen egy görbét. Tudnunk kell, hogy a növekedési görbék csak egy kis szeletet adnak a nagy egészből, érdemes kiegészíteni az ebből nyert információkat a következőkkel:
- Milyen testalkatúak a csecsemő szülei? Hogyan fejlődtek a szülők csecsemőkorukban? Mit lehet tudni a testvérek, más családtagok növekedési üteméről? A csecsemők testalkatát erőteljesen meghatározhatják az örökletes vonások, ne hagyjuk tehát ezeket figyelmen kívül!
- Nem baj, ha a csecsemő növekedése nincs rajta egyik görbén sem – ha stabilan, következetesen növekszik.
- Időben, vagy nagyjából időben eléri-e a fő fejlődési mérföldköveket?
- Érdeklődő, elégedett, aktív baba?
- A megfelelő tejmennyiséget a súlyán kívül más jelek alátámasztják-e?
A növekedési görbék a születéstől kétéves korig mért TESTHOSSZ tekintetében itt láthatóak (függőleges tengelyen a testhossz centiméterben, a vízszintesen a betöltött életkor hónapokban):
LÁNYOK
FIÚK
Részletesebb adatok a HOSSZTÁBLÁZATOKBÓL olvashatóak ki (“Month” oszlopban a betöltött hónapok száma, “1st” oszloptól a “99th” oszlopig a számoknak megfelelő percentilisekhez az adott életkorban rendelt testhossz látható):
LÁNYOK
FIÚK
A növekedési görbék a születéstől kétéves korig mért TESTSÚLY tekintetében itt láthatóak (függőleges tengelyen a testsúly kilogrammban, a vízszintesen a betöltött életkor hónapokban):
LÁNYOK
FIÚK
Részletesebb adatok a SÚLYTÁBLÁZATOKBÓL olvashatóak ki (“Month” oszlopban a betöltött hónapok száma, “1st” oszloptól a “99th” oszlopig a számoknak megfelelő percentilisekhez az adott életkorban rendelt testsúly látható):
LÁNYOK
FIÚK
A MOZGÁSFEJLŐDÉSI MÉRFÖLDKÖVEKET angol nyelven ezen az ábrán szemléltetik:
http://www.who.int/childgrowth/standards/mm_windows_graph.pdf
Írta: Kelly Bonyata, IBCLC laktációs szaktanácsadó (Bonyata 2011)
Fordította: Patik Réka
Forrás: Kelly Bonyata (2011): Average growth patterns of breastfed babies
Kiegészítés
Magyarországon 2006-ban adtak ki új növekedési görbéket (jelenleg ezeket használják a gyermekorvosi rendelőkben) az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat eredményei alapján. A vizsgálatba várandós anyákat vontak be a 9-10. terhességi héten 1979 novembere és 1982 decembere között. A vizsgálat mintájába került gyermekek száma a születéskor 6219 fő volt, ami 18 éves korra 1154 főre csökkent.
A vizsgálat legnagyobb hiányossága, hogy a csecsemők vagy gyermekek táplálásával kapcsolatban semmilyen adatot nem tartalmaz, holott ez az információ igencsak fontos lenne egy olyan kutatásban, ahol a gyermekek normális növekedési mintázatát szeretnék meghatározni. Mivel a vizsgálatba bevont gyermekek közül a legfiatalabbak is megszülettek 1983 júliusáig, valószínűtlen, hogy vannak közöttük olyanok, akiket a WHO ajánlásai szerint tápláltak, azaz 6 hónapos korukig kizárólag szoptattak, majd pedig – megfelelő szilárd táplálékok bevezetése mellett folytatták a szoptatásukat legalább kétéves korukig.
Ilyen módon, bár ezek a görbék csak 7 évvel ezelőtt jelentek meg, a csecsemőkre vonatkozóan rendkívül elavult adatokat tartalmaznak, amelyek nem veszik figyelembe az eltérő táplálási módok hatását a növekedésre és a súlygyarapodásra, vagyis nem igazán használhatóak.
Ha a magyar kutatás adatait összevetjük a WHO táblázataival, érdekes megfigyeléseket tehetünk, amelyek sok tekintetben összhangban vannak a szoptatott és mesterségesen táplált csecsemők fejlődését összehasonlító más kutatások eredményeivel, illetve a fenti cikkben leírtakkal. Mivel a magyar mintában a táplálási módot egyáltalán nem vették figyelembe, egy halmazba kerültek a kizárólag szoptatott (valamennyi ideig?), a mesterségesen táplált és a keverten táplált csecsemők adatai. Ez némileg torzítja az összevetést, de még így is feltűnőek a különbségek.
A súly tekintetében pontosan látható, hogy az első félévben a keverten vagy mesterségesen táplált csecsemők súlya kisebb, a másodikban pedig nagyobb, mint a szoptatottaké.
A testhossz/magasság tekintetében viszont az látható, hogy kezdetben a szoptatott babák gyorsabban nőnek, majd 6 hónapos korban (lányoknál 4 hónapos korban) megfordul az arány, és csak kétéves korban érik utol egymást.
Ha a BMI értékeket vetjük össze, akkor az látszik, hogy a szoptatott gyerekek BMI-je tíz hónapos korig nagyobb, mint a magyar vizsgálatban szereplőké, utána viszont kisebb.
A teljes kutatás leírása az eredményekkel itt olvasható: http://www.demografia.hu/hu/kutatasok/17-kutatasok-egyenkent/181-gyermeknovekedes-vizsgalatok