Annak az aggodalomnak, hogy a puffasztó ételek puffadást (hasfájást) okoznak a szoptatott babánál, semmiféle tudományos alapja nincs. A gáz a normál bélflóra működése kapcsán keletkezik a rostok emésztése során. Sem a rostok, sem a gáz nem szívódik fel a bélből, és nem választódik ki a tejbe még akkor sem, ha némi kényelmetlenséget okoznak is az édesanyának. A mama étrendjében előforduló savak szintén nem befolyásolják a tej minőségét, mivel ezek nem változtatják meg az anya vérplazmájának pH értékét.
Olyan ételekben, mint például a fokhagyma és néhány más fűszer, eszenciális olajok vannak jelen. Ezek jellegzetes illata és íze átmehet a tejbe, és esetenként egy-egy baba tiltakozhat jelenlétük ellen.
Tanulmányok kimutatták, hogy a szoptató anya étrendje befolyásolja tejének érzékszervi tulajdonságait. Azt találták, hogy a fokhagyma fogyasztása jelentősen és következetesen növelte a tej illatának intenzitását. Az illat egy órával a fogyasztás után még nem volt jelen, legnagyobb intenzitását két óra múlva érte el, és a későbbiekben csökkent. Más fűszerekkel kapcsolatban is hasonló megfigyeléseket tettek. A fokhagyma egyike a legerősebb illékony kéntartalmú ételeknek (a hagyma, a brokkoli is ezek közé tartozik). Az anya fokhagyma fogyasztása után a következő szoptatáskor a baba hosszabban és intenzívebben szopott.
A kutatók arról is beszámolnak, hogy az alkohol, menta és sajt illatanyagai átmennek a tejbe. Amikor szoptató anyákat sárgarépalével itattak, csecsemőik a későbbiekben szívesebben fogyasztották a sárgarépalével kevert, mint az egyszerű tápszerrel vagy tejjel készített gabonapelyhet.
A szoptatott csecsemők valójában az ízek és illatok széles skálájával ismerkednek meg a szoptatás során, amely segítheti a szilárd ételekre való áttérésüket. Ez következésképpen felveti azt is, hogy a szokásos tápszerekkel táplált csecsemők mindig ugyanazokat az ízeket érzik, és ilyen módon jelentős érzékszervi tapasztalatokat mulasztanak el.
Kiterjedt klinikai tapasztalatok mindazonáltal felvetik, hogy vannak csecsemők, akik nem tolerálnak bizonyos, az anya étrendjében előforduló ételféleségeket, elsősorban némely zöldség- és gyümölcsféléket. A fokhagyma és a hagyma hasfájást okozhat néhány csecsemőnél. A káposzta, a karalábé, a brokkoli vagy a bab szintén gondot okozhat egyeseknél. Ugyanezt lehet elmondani a rebarbaráról, a sárgabarackról és az aszaltszilváról. Ha egy édesanya bizonytalan egy ételféleség hatásában, akkor vagy kerülje el vagy gondosan figyelje a babára való hatását 24 órán keresztül. Nyáron dinnye, őszibarack vagy más friss gyümölcsök túlzott fogyasztása hasfájást és hasmenést okozhat a babánál. A csokoládé módjával fogyasztható anélkül, hogy hasfájást, hasmenést vagy székrekedést okozna a szopó csecsemőnek.
A pirosparika, ami kapszaicint és azzal rokon vegyületeket tartalmaz, dermatitist okozhat a szopó csecsemőnél a tejfogyasztást követő egy órán belül. A kiütés 12-48 órán át fennállhat, és különbözik attól a kontakt dermatitistől, amit a kapszaicin akkor okoz, ha közvetlenül a bőrre kenjük.
Fordította: Juhász Judit
Forrás:
R.A.Lawrence-R.M.Lawrence: Breastfeeding – A Guide for The Medical Profession 5th ed. 1999; pgs. 326-327.