Sorszám: 29a
Magyar változat: 2002. január
Vannak nők, akik gond nélkül tudnak szoptatni. Logikus, hogy a szoptatásnak általában problémamentesen kell zajlania, máskülönben az emberi faj már régen kihalt volna. De ha mégis valamilyen gond adódik a szoptatással, van kihez fordulni segítségért, szaktanácsért, és a probléma szinte minden esetben megoldódik, anélkül, hogy abba kellene hagyni a szoptatást.
Az eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás – más néven mastitis – egyike azoknak a problémáknak, melyek a szoptatás során előfordulhatnak. Eleinte rendszerint nem komoly a baj: egy fájdalmas rész vagy csomó az egyik mellben, mely lehet, hogy mindenfajta különösebb kezelés nélkül, magától elmúlik. De megtörténhet, hogy nem múlik el. A fájdalom erősödhet, és elterjedhet az egész mellen, minek következtében fájdalmassá válik a szoptatás, az anya pedig belázasodik.
Sok esetben az anya saját maga is ki tudja kezelni az eltömődött tejcsatornát vagy gyulladt mellet, de függetlenül attól, hogy így tesz vagy orvoshoz fordul, a maga és a baba számára is szinte mindig az a legjobb, ha folytatja a szoptatást.
Eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás
Az eltömődött tejcsatorna és a mellgyulladás között általában csak fokozati különbség van. Az eltömődött tejcsatornát a mellben kialakuló fájdalmas vagy érzékeny pont ill. csomó jelzi, és nem jár lázzal. Ennek oka, hogy egy tejcsatorna nem ürül ki rendesen, és ennek következtében begyullad. Az eltömődött rész mögött megnövekvő nyomás a környező szövetek gyulladásához vezet. “Eldugulásnak” is nevezik, és rendszerint csak az egyik mellben jelentkezik.
Ha a fájdalmas rész vagy csomó lázzal illetőleg influenzaszerű tünetekkel (fáradtsággal, végtag fájdalommal, levertséggel) jár együtt, mellgyulladásnak nevezzük. A mellgyulladásnak lehet olyan egyéb tünete is, mint például az émelygés, a hányás. Gyakran előfordul, hogy az anyánál olyankor alakul ki mellgyulladás, mikor a család többi tagja náthás, influenzás. Ugyanúgy, mint az eltömődött tejcsatorna esetében, a mellgyulladás is rendszerint csak az egyik mellben alakul ki.
A kezelés ugyanaz
Függetlenül attól, hogy a fájdalmat eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás okozza, ugyanúgy kell kezelni: melegen kell tartani, gyakran kell szoptatni a gyulladt mellből, és sokat kell pihenni.
A melegítés hatására javul a fájdalmas területen a keringés, és ez meggyorsítja a gyógyulást. Van, aki elektromos melegítő párnát használ ehhez, más anyák kis méretű forróvizes palackot. A gyulladt rész gyengéd masszírozása is segít: a gyulladt folt mögött kell elkezdeni, és bő, tiszta vízzel áztatva el kell távolítani a mellbimbóról a rászáradt tejmaradványokat. Ennek legjobb módja, ha meleg fürdőben oldalra fekszik, vagy meleg zuhany alá áll, és áztatás közben gyengéden masszírozza a mellét. A masszírozást mind az öt ujjal, körkörös mozdulatokkal kell végezni, a csomó mögött kezdve és fokozatosan haladva a mellbimbó felé. Közvetlenül a meleg és masszás alkalmazása után szoptassa meg a babát vagy fejjen ki egy kis tejet, hogy kiduguljon az eltömődött tejcsatorna!
Gyakori szoptatással elkerülhető, hogy a mell túltelített legyen, és segít abban, hogy akadálytalanul folyhasson a tej. Amíg a mell érintésre nagyon érzékeny vagy forró, próbálja meg legalább kétóránként – éjszaka is – megszoptatni a babát a gyulladt mellből!
A kezelés harmadik legfontosabb része a pihenés. Gyakran az eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás annak az első jele, hogy a szoptatós anya túl sokat vállal magára, és kezd teljesen kimerülni. Ha megoldható, minden házimunkát függesszen fel, és feküdjön le a babával együtt, míg jobban nem érzi magát! Ha ez nem lehetséges, akkor csak a legszükségesebb feladatokat végezze el, és ha így sikerült egy-két órányi időt felszabadítania, ezt töltse úgy, hogy mellre teszi a babát és felpolcolt lábbal pihen!
Egyéb módjai is vannak, hogy meggyorsítsa a gyógyulás folyamatát. Először is lazítsa meg a szoros ruhadarabokat, elsősorban a melltartót! Másodsorban győződjön meg arról, hogy a baba megfelelő testhelyzetben szopik-e, illetőleg jól kapja-e be a mellet! Mikor a baba bekapja a mellbimbót, szemben helyezkedjen el a mellel, hogy ne kelljen a szopáshoz elfordítania a fejét, és jól tátsa ki a száját (mintha ásítana)! Fontos, hogy a bimbóudvarból legalább 2,5 – 3 centiméteres részt is a szájába vegyen. Mellrevételkor egészen közel kell vonni a babát, hogy az orra és az álla szopás alatt a mellhez érjen. A megfelelő mellrevétel és jól bekapott mellbimbó lehetővé teszi, hogy a baba jobban kiürítse az összes tejcsatornát az egyes szoptatások során. Harmadsorban különböző szoptatási testhelyzeteket is érdemes kipróbálni: ha általában ülve szoptat, próbáljon ki néhány szoptatást úgy, hogy lefekszik, vagy hónalj alatti tartásban eteti meg a babát!
Sok esetben segít, ha a babát egy padlóra leterített takaróra vagy az ágy közepén egy nagy párnára fektetik, a mama pedig négykézláb a baba fölé áll, hogy a mellek lelógjanak. Ebben a testhelyzetben a baba fölé hajolva lehet szoptatni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A fent ismertetett módszerek betartásával a panaszok a legtöbb esetben huszonnégy órán belül enyhülnek. Ha ez mégsem történne meg – a láz nem múlik el, vagy a tünetek súlyosbodnak –, orvoshoz kell fordulni, aki indokolt esetben antibiotikumot ír fel.
A mellgyulladás bizonyos válfajainál azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha például mindkét mell begyullad, a mellbimbó tűnik fertőzöttnek, vér vagy genny van az anyatejben, vörös csíkok jelennek meg a gyulladt terület környékén, vagy a tünetek hirtelen és súlyosan jelentkeznek, ezek a jelek bakteriális mellfertőzésre utalnak, melyet azonnal meg kell mutatni az orvosnak.
A szoptatás folytatása azonban abban az esetben is a legjobb az anyának és a babának, ha antibiotikum szedése szükséges. A legtöbb antibiotikum szoptatás mellett is szedhető. A beteg újszülötteknek is írnak fel antibiotikumot, márpedig az anyatejjel jóval kisebb dózist kapnak, mintha közvetlenül adnák be nekik gyógyszeres kezelésként. Ha az orvos nem biztos abban, hogy a felírt antibiotikum szedhető-e szoptatás mellett, a kisbaba gyerekorvosát kell megkérdezni, és ha kétséges, hogy az adott gyógyszer mellett szabad-e szoptatni, a szoptatással jól megférő antibiotikumot kell felíratni helyette az orvossal. Az antibiotikumokat addig kell szedni, amíg az orvos előírta, nem szabad előbb abbahagyni.
Lehetséges okok
Ha ismeri az okát, hogy miért alakult ki a mellgyulladás vagy az eltömődött tejcsatorna, ez megnyugtató érzés lehet, és segíthet abban, hogy a későbbiekben megelőzhesse ilyen gyulladások kialakulását. Az eltömődött tejcsatorna vagy mellgyulladás leggyakoribb okai a következők: kihagyott vagy lerövidült szoptatások, a mell elszorítása, a baba rosszul kapja be a mellet vagy rossz helyzetben szopik.
Ha a szoptatás valami okból halasztódik, vagy a baba nem szophat elegendő ideig, ez a mell túlzott teltségéhez vezethet, mely növeli a mellgyulladás kialakulásának kockázatát. Ha például az anya lecsökkenti a szoptatási időt, a babának esetleg nincs ideje kellően kiszívni a mellet, mely így kellemetlenül telt marad. A szoptatások megritkulnak, ha a baba cumisüvegből kap valamilyen pótlást, pl. vizet, gyümölcslevet, tápszert vagy akár anyatejet. A nyugtatócumi szintén problémát okozhat, mert ennek használata miatt a baba kevesebb időt tölt a mellen. Ünnepek táján és nyaraláskor előfordulhat, hogy az anyának sok a dolga, és ezért folyton halasztgatja a szoptatásokat. Az is előfordulhat, hogy az anya munka vagy tanulás miatt eljár hazulról, és a napirend megváltozása miatt halasztódnak, vagy el is maradnak szoptatások. Ilyen esetben lehet, hogy ki kell fejni a tejet (vagy gyakrabban fejni), amíg távol van a babától.
Az is előfordulhat, hogy maga a baba változtat a szopási szokásain: átalussza az éjszakát, vagy a nap egyik időszakában gyakrabban szopik, míg a másikban ritkábban. Ha a babának jön a foga, fülgyulladása van, vagy náthás, lehet, hogy az ezekből fakadó kényelmetlenségérzete miatt rövidebb ideig fog szopni, vagy egyáltalán nem is akar majd szopni. Vannak olyan babák, akik ilyenkor a szokásosnál nagyobb szünetet tartanak két szopás között, de mégis szépen gyarapodnak. Az anya tejtermelése előbb-utóbb alkalmazkodik a baba szopási ciklusához, de amíg ez meg nem történik, ki kell fejni a tejet, ha a mell túl van telítve.
A mellgyulladás vagy az eltömődött tejcsatorna gyakori oka lehet az is, ha a mell folyamatosan el van szorítva. Ha a mell bármelyik részére folyamatos nyomás nehezedik, ez akadályozza a tej áramlását, és gyulladást okozhat. Ilyen nyomást okozhat a szűk, vagy a mellet nem megfelelően támasztó melltartó, a szűk fürdőruha, a babahordozó, nehéz táska vagy pelenkáscsomag, melynek a szűk pántja a mellet nyomja, a melltartót túl feszessé tevő, vastag melltartóbetét, vagy tejgyűjtő kagyló. Nyomást fejt ki a mellre a hason alvás is, ill. az, ha a baba a mellen fekszik, és a szopások alatt lenyomja azt.
Szintén gyakori probléma az, ha a baba rosszul kapja be a mellet, vagy rossz helyzetben szopik. Ha a baba nem jól kapja be a mellet – azaz ha csak a mellbimbó végét kapja be, és nem a bimbóudvarból egy kb. 3 centiméteres részt –, előfordulhat, hogy nem szívja ki elég alaposan a mellet, mely így túl telített lesz, vagy a tejcsatornák nem egyenletesen ürülnek ki. Ha a baba rosszul kapja be a mellet, vagy rossz helyzetben szopik, ez a mellbimbó érzékenységét okozhatja, mely szintén a szoptatás halogatásához vezet.
Más, kevésbé gyakori ok lehet még, hogy a baba nem tud elég erősen szívni, így nem szopik hatékonyan (ilyenkor a súlygyarapodás is lassú), ill. az anya kimerültsége, stresszes állapota, vérszegénysége, a túlzott tejtermelés, a mellbimbó sérülése, bimbóvédő használata (melyet szoptatás közben visel az édesanya), valamint a mell rendellenességei.
Ismétlődő fertőzés
Ha a mellfertőzések néhány hetes időközzel követik egymást, azt gyakorta az okozza, hogy az első fertőzés kikezelése nem fejeződött be. Ha az orvos antibiotikumot írt fel, azzal a teljes kezelést végig kell csinálni.
A mellfertőzések összes lehetséges okának számbavételével meg lehet határozni, hogy mi okozza a gyulladást. Mindig hasznos lehet a La Leche Liga vezető tanácsát kérni, mert ő további javaslatokkal szolgálhat.
Sok krónikus emlőgyulladásban szenvedő nőt sikeresen kezeltek profilaktikus, a betegséget megelőző antibiotikumokkal. Miután egy antibiotikum-kúrával leküzdötték a gyulladást, még két-három hónapon keresztül napi egy alkalommal folytatták az antibiotikum szedését kis dózisban, hogy megelőzhető legyen a gyulladás visszatérése.
Az étkezési szokások megváltoztatása is segíthet. Az étellel együtt bevett napi egy kanál lecitinnel is megelőzhető a tejcsatorna-eltömődés újbóli kialakulása. Sok anya esetében segített, ha egyáltalán nem fogyasztottak telített zsírokban gazdag ételeket, vagy legalábbis lecsökkentették ezek arányát a táplálkozásukban.
Melltályog
A tályog gennyes üreggé növekedett fertőzés, melyet fel kell nyitni vagy leszívni, de előfordulhat, hogy magától nyílik fel, és kiürül. A mellfertőzésből ritkán alakul ki tályog, és ennek még kisebb az esélye olyankor, ha a fent ismertetett kezelést azonnal megkezdik. Ha mégis tályog alakul ki, az orvos dönthet úgy, hogy felnyitja azt, vagy leszívja a gennyet, és lehet, hogy ezt a rendelőjében akarja elvégezni. Ha ez csak néhány órát vesz igénybe, nem kell hosszú ideig távol lennie a babától. Előfordulhat, hogy a baba még szophat is az érintett mellből, ha ez megoldható úgy, hogy a szája nem ér hozzá a felnyitott részhez. Ha a felnyitott tályog a mellbimbó környékén van, a másik mellből kell folytatni a szoptatást, a tályogos mellből pedig kézzel ki kell fejni a tejet, míg a tályog gyógyul, ugyanis a mell telítődése nem tesz jót ilyenkor. Pár nap múlva valószínűleg a tályogos mellből is lehet már szoptatni.
Lehet és kell is folytatni a szoptatást
Volt idő, mikor a hivatalos álláspont az volt, hogy mellgyulladás esetén el kell választani a babát. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az emlőgyulladás gyorsabban gyógyul, ha a mell nem tud túlságosan megtelni tejjel, és ezzel a tályog kialakulásának valószínűsége is csökken. Még a baba ideiglenes elválasztása is megviseli az anyát olyankor, ha nem érzi jól magát. A baba biztonságban van, mert az anyatejben levő antitestek megvédik a fertőzés baktériumaitól.
Az esetek többségében a mellgyulladással vagy eltömődött tejcsatornával küszködő anyának és a babának is az a legjobb, ha nem hagyja abba a szoptatást.
Nancy Mohrbacher
A kiadvány a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával készült